Ez a cikk a fotobiomodulációról (PBM) szól, ami lényegében azt jelenti, hogy vörös vagy közeli infravörös fénnyel kezelik a sérült, beteg vagy veszélyeztetett szöveteket, hogy azok gyógyuljanak, regenerálódjanak és védve legyenek.
A cikk főleg az agyra összpontosít, ami az egyik legfontosabb szervünk. Az agy számos problémától szenvedhet, például sérülések (stroke, agyrázkódás), degeneratív betegségek (demencia, Alzheimer-kór, Parkinson-kór) és pszichiátriai zavarok (depresszió, szorongás, poszttraumás stressz). A kutatások szerint a fényterápia segíthet ezeken a problémákon, sőt, még az egészséges emberek agyműködését is javíthatja.
A PBM után bekövetkező szövetspecifikus folyamatok, amelyek számos agyi rendellenességnek kedveznek
· BDNF (agyból származó neurotrofikus faktor):
· LLLT (alacsony szintű fényterápia):
· NGF (idegnövekedési faktor):
· NT-3 (neurotrofin 3):
· PBM (fotobiomoduláció):
· SOD (szuperoxid-dizmutáz):
A fotobiomoduláció után az agyban olyan folyamatok indulnak be, amelyek segítik a különböző agyi rendellenességek kezelését. Ezek közé tartozik a neuroprotekció (az idegsejtek védelme), a neuroplaszticitás (az agy alkalmazkodóképessége) és a neurogenezis (új idegsejtek képződése) fokozása. A PBM serkenti a neurotrofikus faktorokat, mint például a BDNF-t, amelyek az idegsejtek növekedését és túlélését segítik elő. Emellett csökkenti a gyulladást és az oxidatív stresszt, ami szintén hozzájárul az agyi egészség javulásához.
A fotobiomoduláció hatásai között szerepelnek:
· Rövid távú stimuláció: Növeli az ATP termelést, javítja a véráramlást és az agyi oxigénellátást.
· Neuroprotekció: Fokozza az anti-apoptotikus fehérjék termelését, csökkenti az excitotoxicitást és a gyulladást.
· Önjavító folyamatok: Serkenti a neurotrofinokat, a neurogenezist és a szinaptogenezist, amelyek az agy regenerálódását segítik elő[1][2].
![]()
1. https://premiumshop.hu/files/2024/webertranszkfotobterapiaprezia401.pdf
2. https://medicalonline.hu/gyogyitas/cikk/transzkranialis_fotobiomodulacio_a_demencia_es_az_alzheimer_kor_kezelesere
A transzkraniális PBM (tPBM) során a közeli infravörös fényt általában a homlokra irányítják, mert ott jobban behatol a bőr alá. Korábban lézereket használtak, de mostanában olcsóbb LED-es eszközökkel, úgynevezett "sapkákkal" is végeznek ilyen kezeléseket. Mint az Egészség Spektrum is Dunakeszin. Weber sisakkal. (lsd. korábbi blog.)
A cikk bemutatja, hogyan hat a fényterápia az agyra:
· A fény a sejtekben lévő mitokondriumokra hat, amelyek energiát termelnek.
· Serkenti a véráramlást, energiatermelést, idegvédelmet, csökkenti a gyulladást és segíti az agy javítását.
A PBM hatásmechanizmusai:
· Mitokondriumok és citokróm c-oxidáz: A fény hatására a sejtek több energiát (ATP-t) termelnek, ami segíti a működésüket.
· Reaktív oxigénszármazékok, nitrogén-monoxid, véráramlás: A fény hatására rövid ideig megnő a reaktív oxigénszármazékok mennyisége, ami beindít bizonyos védelmi mechanizmusokat. A nitrogén-monoxid értágító hatású, így javítja a vérkeringést.
· Fényérzékeny ioncsatornák és kalcium: A fény hatására megnyílhatnak bizonyos ioncsatornák, ami kalcium beáramlást okoz, ami szintén fontos a sejtek működéséhez.
· Jelátvivő molekulák és transzkripciós faktorok: A fény hatására beindulhatnak olyan folyamatok, amelyek hosszú távon megváltoztatják a sejtek működését.
Fontos tudni, hogy a fényterápiánál a kevesebb néha több. Túl sok fény káros is lehet. Emellett a cikk megemlíti, hogy a hagyományos lézerek helyett ma már LED-eket is használnak, és a lényeg nem a fény típusa, hanem a hullámhossza, erőssége és az energia mennyisége.
A cikk kitér arra is, hogy a fény mennyire hatol be az agyba, és hogy a hatás nem csak közvetlen lehet, hanem szisztémás is, azaz a test más részein keresztül is hathat az agyra.
Végül a cikk megemlíti, hogy a fényterápiát állatokon is tesztelik stroke, Alzheimer-kór és más agyi problémák kezelésére.
https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC5066074
BBA Clin. 2016 Oct 1;6:113–124. doi: 10.1016/j.bbacli.2016.09.002
Shining light on the head: Photobiomodulation for brain disorders (Michael R Hamblin)